A Fogadó

Az Aranygombos Fogadóba asztalfoglalás nélkül érkeztünk, így a teli parkoló láttán kissé aggódtunk, hogy nem lesz helyünk az étteremben. Betérve viszont láttuk, hogy van még számos szabad asztal, így arra következtettünk, hogy a sok autó valószínűleg a szállóvendégeké. Ahogy az étterembe beléptünk rögtön magával ragadott az étterem régi falusi házakat idéző hangulata, a gerendás mennyezetével, kandallójával, régi festményeivel, és a domináns sötétbarna-fehér színével. 

A pincér kedves köszönéssel fogadott minket és megkérdezte, hogy a kinti teraszon vagy bent szeretnénk helyet foglalni. Mivel nagyon meleg nyári este volt, ezért a szellősebb teraszt választottuk. Egy hangulatos kerti pavilonnal fedett asztalnál kaptunk helyet, ahonnan megnyerő kilátás nyílt a rendezett kertre. A Fogadó teljes területe gyönyörűen parkosított, rendezett, tele van növényekkel, fákkal, virágokkal, az erdőtől pedig csak egy kis patak választja el. Az erdő közelsége miatt kristálytiszta volt a levegő, a békés hangulatot kellemes madárcsicsergés egészítette ki. Az étterem külső részén lévő asztalok mindegyikénél ültek vendégek, az asztalok viszont távolabb vannak elhelyezve egymástól, így a nyugodt hangulatot ez sem zavarta meg. 

Kínálat 

Az Aranygombos Fogadóban tájjellegű, magyaros és különleges ételeket is kínálnak. Nemcsak tájjellegű ételeket, hanem tájjellegű italokat is választhatunk, hiszen az itallapon megtalálhatók például a tokaji borok és a Gönci barack pálinka is. Választásunk az utóbbira esett, mellé pedig egy házi limonádét is kértünk. Mivel jártunk már itt, így az étlapról nem volt nehéz választani, mert tudtuk, hogy a levesek közül a telkibányai ragulevesben sosem csalódunk. A főételek közül bébicsirkét rendeltem mentás-lime-os salátával és jázmin rizzsel. Az italokat nagyon hamar kihozták és a főételekre sem kellett sokat várni, így a gyors kiszolgálás mindenképpen a hely előnyét jelenti. 

  6

Kattints a képre

Ízek

A házi limonádétól talán kicsit többet vártam volna, ugyanis ez csak egy szörp volt egyetlen narancs és egyetlen citrom karikával, a pálinka viszont hozta a megszokott zamatos gyümölcsös ízvilágot. A telkibányai ragulevesből fél adagot kértünk, de ezzel a kis adaggal is kellemesen eltelítődtünk, hiszen ez egy laktató, tartalmas levesnek számít. Ezt a tárkonnyal ízesített ragulevest helyi recept szerint készítik és nagyon finom, frissen sütött házi cipóval tálalják, így mindenképpen érdemes megkóstolni, ha Telkibányán járunk. 

Amikor a finom leves után felszolgálták a bébicsirkét, már tudtam, hogy azt a hatalmas adagot nem fogom bírni megenni. A bébicsirke olyan volt, mint amilyennek lennie kell: kívül ropogós, belül omlós, a mentás-lime-os saláta pedig nagyon jól kiegészítette a csirke ízét. Teljesen rendben volt az étel, viszont tényleg akkora adag volt, hogy egy nagyobb étvágyú embernek is elég lett volna. Miután megvacsoráztunk és rendeztük a számlát, egy sétára indultunk a fogadó körül. A meglepetés csak ezután következett. 

De mi volt a meglepetés? A következő oldalon megtudhatod!