Bluedot Bistro
Ilyen is van Siófokon? Pozitív meglepetés egy étteremben!
Siófok nem a gasztronómiájáról híres. Van a Mala Garden, na jó meg még egy másik hely, ahova beülnék, és kész. De most találtam valami jót! Végre… Mutatom!
Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra!
Az elmúlt időben hatalmas lett a szakadék a déli part és az északi között. Míg az Északi parton dúl a gasztroforradalom és Alsóörstől Tihanyig annyi jó étterem, kávézó és borászat van, mint a Francia Riviérán, addig Siófok inkább a nyolcadik kerületre hasonlít nekem mindig. Nagy a különbség a nyaralók között is ennek megfelelően. Nem mondom, hogy Siófokon nincsenek egyetemi tanárok, de oda inkább a bulizni járó réteg látogat el, míg az Alsóörs-Tihany régió a felső százezer kedvelt helyévé vált. Ennek a rétegnek nyilván könnyebb szofisztikáltabb helyeket nyitni, értik és szeretik a magasabb gasztrokultúrát.
A Kenese-Tihany régióban van a legtöbb vitorláskikötő is, ez is, valamint az eladó lakások négyzetméter ára is mutatja, a két régió közti különbséget. Míg a Déli parton boldogok az eladók, ha 6-700.000 forintért adják a lakásokat négyzetméterárban, addig Balatonfüreden most épülő új házakban a penthouse négyzetméter ára állítólag meghaladja a 2,5 millió forintot is… A 6-700.000 is nyilván jóval magasabb árszínvonal, mint ha az ember Kisújszálláson vásárolna, de Kisújra nem is járunk gasztrózni…
Ebből a vert helyzetből indul tehát Siófok, és az ottani gasztronómia. Hajónkkal Siófokra kikötvén ezért általában átsétálunk a Mala Gardenbe, mint abba a biztos pontba, ahol mindig a szájunk ízének, szemünknek és lelkünknek megfelelőt kapjuk. Történt azonban idén tavasszal, hogy az egyébként is furára sikeredett siófoki vitorláskikötőben nagyon rossz helyre tudtunk kiparkolni, ezért nem szívesen hagytuk volna hosszabb távon magára a hajót. A szél gyenge volt, hosszú út állt előttünk még hazáig, ezért mindenképpen ebédelnünk kelett. A kikötőben egyetlen hely volt nyitva a Hotel Yacht étterme a Bluedot bisztró.
Az étterem kongott az ürességtől, tavasz volt még, ebédidő és vacsora idő között. A terasz a kikötőre nyílik, leültünk és megvártuk, míg a pincér nagy csodálkozással kijött hozzánk. De ami aztán következett, az valóban meglepett minket. Ide már nem fér el, de a következő oldalon elmesélem, mi is volt az! Lapozz egyet kérlek!