Okay Italia – majd talán máskor

Konkrétan nincs íze. Kerestem, hátha lemaradt útközben, de nem találtam. És ezen még a külön szervírozott parmezán sem segített (bár annak legalább illata volt). 

Maga a felszolgálás, a kiszolgálás azt mondom, hogy egy erős négyes az ötből, ellenben ez a lasagne valami kriminális. Nem tudom, hogy a szakács felejtette-e el fűszerezni, vagy amúgy ez mindig ilyen, de az tény, hogy ezen a napon nem ez volt a nyerő választás - se nekik, se nekem. A kis cserépedény nagyon megnyerő - és irtózatosan forró. Látszik, hogy nem egy mirelit vacak, amit csak úgy előrántottak a fagyasztóból, ezzel nincs is gond, és valóban esztétikus az egész hely, a látvány, a kis Olaszország a nyüzsgő budapesti plázában, mégis ez most egy olyan negatív élmény számomra, ami egy darabig biztosan nem hoz vissza ide, az Okay Italiaba. 

Ha a pincért vesszük, kedves. Udvariasan érdeklődik, mit innék, és pár percen belül hozza is, miként az a lány is nagyon illedelmesen köszönti a vendégeket, akik vagy még csak téblábolnak az étterem mellett kint, vagy már bejönnek, és helyet keresnek maguknak. Van ugyan, de elég zsúfolt a pár négyzetméterre összetolt asztal és szék, ami még nekem, a nem túl vastag lánynak is kissé kényelmetlen. Amennyiben akárcsak öten-hatan szeretnénk beülni ebédelni egy jót, már akkor is komoly fejtörést okoznak a személyzetnek, hogy hogyan oldják meg a kérést, hacsak nem foglal előtte helyet magának az ember.