Széchenyi csárda és terasz
A Duna-part jobbat érdemelne – Széchenyi csárda
Gödön jártunk, megéheztünk, ezért kerestünk egy éttermet, ami a Duna partján van, így találtunk rá a Széchenyi csárdára, ahonnan végül felemás érzésekkel voltunk kénytelen távozni.
Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra!
A Széchenyi csárda impozáns környezetben épült, a Duna partján, amikor itt jártunk, még kellemes idő volt, így ki tudtunk ülni a teraszra. Már ekkor szemet szúrt pár dolog, amit nem lenne rossz, ha javítanának, például a rozsdás, festéktől lepattogott korlát. Azt egyébként lehet látni, hogy azt a bizonyos csárda hangulatot szerették volna megteremteni a hely kialakításánál, ez többé-kevésbé sikerült is.
Viszont voltak további gondok is, mégpedig inkább a benti részen. Itt már tombol a retró stílus, mind a berendezési tárgyak esetében, de a festésen és a falon elhelyezett díszek esetében is. Összességében lehet, hogy sokaknak nincsen ezzel problémája, nekem annyira nem tetszett, én inkább végeznék egy festést, egy kis felújítást, sokat dobna az éttermen.
És akkor elmentem megmosni a kezem…Sok helyen jártam már, sok mosdót megjártam, de ilyenben még szerintem sehol nem jártam, főleg nem étterem mosdójában. Ez az igazi retró, amikor a kilincset sem mered megfogni. Ha mást nem is, legalább ezt a részt illene felújítani! Azért, hogy kapjunk jót is, rendeltünk, barátnőm halászlevet, mint általában, én maradtam a gulyáslevesnél kivételesen. Az ételekről, a kilátásról és az árakról is találhatsz fotókat galériánkban:
A felszolgálók segítőkészek, kedvesek, türelmesek, és nem utolsósorban gyorsak. Nagyjából 7-8 percet kellett várnunk az ételekre. Az én levesem finom volt, ahhoz tudnám hasonlítani, amit otthon szoktam enni, tényleg nagyon házias ízeket éreztem, ami nekem minden étteremben tetszik. A halászlé viszont hagyott némi rosszérzést bennünk, megkóstoltam én is, barátnőm megette az egészet, de voltak kételyeink. A lé maga nagyon finom volt, ritkán eszünk ilyen finomat, viszont a hal…Némelyik harcsadarab kemény volt és nem jó ízű – biztos, hogy nem romlott volt, lehet, hogy öreg volt a hal, de az is lehet, hogy szimplán rossz harcsát választottak a halászléhez.
Összességében tényleg felemás érzésekkel távoztunk, mert az étterem nagyon szép helyen van, alkalmas egy romantikus vacsorához is akár, viszont sokat kell még dolgozni azon, hogy minden tökéletes legyen. Én örülnék neki, hogyha költenének egy kis pénzt a felújítási munkákra, és az ételek minősége is javulna egy kicsit.