Sosem voltam még itt, pedig amúgy minden második évben ide hozom műszakoztatni a kocsimat - már nem a Tacubába, hanem mellé, az autószerelőhöz. És ezek szerint úgy mentem el mellette minden alkalommal, mintha kötelező lett volna; komolyan fel sem tűnt. Most viszont célirányosan jöttem.

Ha kiragadnánk a környezetéből, és áthelyeznénk máshová, tökéletesen beleillene egy amerikai western filmbe, vagy egy mexikói szappanoperába. A rengeteg fa, ami kívülről jellemzi, bent is visszaköszön a bútorokban, és a hangulatban, már csak pár kaktusz hiányzik, és teljes lesz a kép. Belépve látni, hogy még csak kezdődik az ebédidő, mivel rajtam kívül csak két asztalnál ülnek, abból az egyik a tulaj lehet, ahogy az egyik pincérrel való beszélgetésből hallom. A másik viszont rögtön odasiet hozzám, és kérdezi, hogy miben segíthet, majd mutatja a szabad asztalokat, amiből elég sok van.