Nemrég Balatonfüreden jártunk, szerettünk volna egy finom pizzát, vagy egy jó hamburgert elfogyasztani, a Club Mauro Pizzéria pedig éppen útba esett. Ennyi, és nem több volt az oka, amiért ezt a helyet választottuk.

A tihanyi Kálváriát a Visszahang dombon találjuk meg, az Echo étteremtől egy pár perces sétára. Nem csak történelmi emléke miatt érdemes ide feljönnünk, hanem a látvány miatt is. 

Rákosborzasztó, Rákosrettentő és társai, ahogyan a környékbeliek és kevésbé környékbeliek nevezik a XVII. és XVIII. kerületet együttesen. A Szépréti cukrászda viszont az élő példája annak, hogy van itt is minőség bőven. 

Van az úgy, hogy az ember meghallva egy szót vagy kifejezést azonnal asszociál valamire. Képesek vagyunk egy teljes történettel felruházni azt addigi tapasztalataink, vagy szabadon engedett fantáziánk szüleményeként.

A három templomrom közül Dörgicsén a Felső-dörgicsei a legrégebbi épület. A romokat a Levendula Major mellett találhatjuk meg a központban. A rom szabadon látogatható bárki számára, így mi is megnéztük. 

Mintha tényleg a nagyihoz vagy a dédihez érkeztünk volna egy kis nassolásra, olyan volt ez a cukrászda. Nem csak a hely jelleme miatt, hanem a sütemények íze miatt is!

Aki Baján jár és édességet kíván, az általában betér az Eötvös Cukrászdába, ami a főtértől vezető egyik kellemes kis sétálóutcában található. Minden évszakban nagyon hangulatos errefelé!

A székesfehérvári Fő utca a város leghosszabb sétálóutcája és ez a fő turisztikai célpontja. Ahol rengeteg üzlet található, és több barokk-kori épület. Az utcát 2008-2013-ban teljesen felújították.

Ezen a sétáló utcán található a Perte Bistro, ami kinézetével kitűnik a többi közül. Az épület eredeti vonalait nem tartották meg az alsó szinten, hiszen a padlótól a plafonig ablakot építettek a falak helyére. Ez egy modern hatást ad az egésznek. Így kivűlről is egy minőségi kávézónak néz ki, és azt sugallja, hogy ide érdemes betérni.

Vácon nagyon sok látnivaló vár mindenkire, már-már kevés is az egy nap arra, hogy megnézzünk mindent. Korábban írtam nektek a váci főtérről, most viszont arról a székesegyházról hoztam beszámolót, ami teljesen magával ragadott! 

A Giorgi Pizzériát egy péntek este látogattuk meg, előre kinézve a helyet. Jól megtervezett vacsoránkat már nagyon vártuk, hiszen mindannyian éhesen érkeztünk. A helyre érkezve a kapu előtt parkolót találtunk, ahova könnyedén le is tettük az autót. A kerthelységbe sétálva már rengetegen vacsoráztak az étterembe, úgy kellett kutatnunk az üres asztal után. Végül az egyik sarokban meg is találtuk az asztalunkat, ahol helyet foglaltunk. A fiatal pincér máris érkezett kezében a hatalmas egy egylapos étlappal. Elénk tette, majd érdeklődött is milyen italt kérünk. Mivel túlzottan az étlapon nem kellett keresni az italokat, ki is kértük a szokásos limonádénkat. Ezután magunkra hagyott a pincér, mi pedig feltérképeztük a választékot.