Az első híd

A Széchenyi lánchíd a főváros és az ország első olyan állandó hídja, amely a magyarországi Duna-szakaszon épült. A Lánchíd a legrégibb híd, ami a Buda és Pest közötti összeköttetést biztosítja. Tervének megálmodója gróf Széchenyi István volt, finanszírozását pedig Sina György szervezte. A hidat 1839-ben kezdték megépíteni, amelynek munkálatai egészen 1849-ig tartott. Ekkor avatta fel Haynau a kész hidat. 

Költségei 

A Lánchíd igencsak költséges volt a főváros számára. Sina György báró adta a legnagyobb adományt építésére, amely miatt hídvám-szedési jogot kapott 87 évre. Ebből azonban csak 20 év teljesült, hiszen az 1867-es kiegyezés után a magyar kormány megváltotta a hidat Sina fiától egy új törvény bevezetése révén. A híd építési munkálatai, az előmunkálatokkal együtt összesen 6,575 millió aranyforintba került, amiből a híd maga 4,4 millió volt. A maradék rész a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltására, illetve Pestnek és Budának kifizetett kárpótlására ment. 

Ellenzők 

A híd megépítésével kapcsolatban több ellenző is akadt. A magyar mérnökök nem rendelkeztek akkoriban elég tapasztalattal egy ilyen híd megépítéséhez, így ők is az ellenzék táborába tartoztak. A másik aggodalom a népet illette, hiszen féltek a vízáramlás következében az alapok kimosódásától, a híd összeomlásától, leszakadásától, illetve az árvíztől. A másik ok az ellenzők körében a vám szedés volt, hiszen ez a nemesi előjogok, és a közteherviselés elvének bevezetését jelentette. 
 

  20

Kattints a képre

További érdekességek a következő oldalon!