A Régi Idők Udvarában tradicionális magyar kemencés ételek mellett, a régi paraszti idők használati eszközeivel is találkozhatunk. Ettől lesz az étterem igazán hangulatos, hiszen egy ebéd mellett felfedezhetjük a népi kultúrát is. 

Az éttermet a bazársoron sétálgatva találtuk meg, ahol faragott fa táblán szerepel a hely neve. A bejáratnál az étlapot is kihelyezték, és már ott különleges hangulat fogadja az embert. Az udvarba csak bepillantva láthatjuk, a felfüggesztett szőlőt, és a rengeteg csecse-becsét, amelytől megjön a kedvünk, hogy betérjünk. Befelé menet hangulatos öntözőrendszer, régi kerékpár, és hordók fogadnak. Az udvarban fapados asztalokat helyeztek el, amelyek nincsenek rendszerezve, de épp ettől lesz jó hangulata. Az étterembe érve egy kis szökőkút melletti asztalt választottunk, amely egy nádtető alatt foglalt helyet. A nádtető gerendáin régi cserépedények, színes agyagedények, hintaló, és nádból készült horgászbotok lógtak. Még meg sem érkeztünk, de máris nézelődni támadt kedvünk. 

  15

Kattints a képre

A pincér hamar az asztalunkhoz ért, kezében egy óriási fatáblával. A fatáblát kinyitva rájöttünk, hogy ez az étlap. A pincérek egyébként régies stílusú egyenruhát viseltek, és mindannyian férfiak voltak. Ezt mondjuk nem is csodálom, hiszen ezeket a hatalmas, nehéz étlapokat egy hölgy sem bírná cipelni egész álló nap. Először az italválasztékot megnézve valamilyen házi készítésű dolgot szerettünk volna, így meg is találtuk a Levendulás bodzaszörpöt. Az étterem kínálatában találunk még házi csapolt sört, balatoni borokat, és erdőn gyűjtött gyümölcsökből készült pálinkákat is. 
 

Lapozz a válaszékért, és az ízélményért…